Kérhetek segítséget?

Kérhetek segítséget?

Sokan kérdezik tőlem, mit üzennek magukról, ha segítséget kérnek. Én hiszek abban, hogy mindenkiben van érték és így mindenkitől lehet tanulni, tehát mindannyian tudunk segíteni egymásnak.

A segítség egyrészt lehet maga az a támogató személy, aki hozzájárul ahhoz, hogy előbbre jussunk, elérjük a céljainkat. Ő lehet egy társ, tanár vagy szakember, vagy egy cél vagy szándék mellett kiálló személy, vezető.

A segítség lehet hasznos, értékes hozzájárulás egy másik fél vagy csoport tevékenységéhez, amennyiben az a személy vagy csoport igényt tart rá. Ez lehet adomány, azaz önkéntes munka, vagy egyéb tett, amely előmozdítja mások céljait, támogatást jelent a számunkra. Ide tartozik a tanácsadás vagy szolgáltatásnyújtás (kereskedelem, vendéglátás, turizmus, marketing stb.). A segítség jelenthet védelmet, támadás elleni védekezést; mint például az egészségügyi dolgozók munkája.

Lehet segítség egy eszköz, például egy egészségügyi berendezés vagy technikai készülék (laptop, telefon). A segítség lehet pénzbeli segély, elköltésre vagy elfogyasztásra szánt pénz vagy érték, amelyet ellenszolgáltatás nélkül adnak. Ilyen a rászorultaknak adott segély vagy más célokra eljuttatott adomány.

Olyan segítséget nyújtsunk, amire szükség van!

Ne mi találjuk ki, hogy kinek mire van szüksége, hanem kérdezzünk rá. Tisztázzuk, hogy személyes közreműködésre vagy eszközre, tárgyi vagy pénzügyi adományra van szükség. Segítsünk úgy, ahogyan a másiknak jó!

 

 

Hogyan kérjünk segítséget?

Keressük meg a konkrét szervezetet, csoportot vagy személyt, aki számunkra segítséget tud adni. Lehet ez egy szolgáltató, egy közeli ismerős vagy barát. „Tudnál, tudna nekem segíteni?” – kérdezhetjük, és ha ő fogékony, akkor el tudjuk mondani neki, miben is van szükségünk segítségre.

A segítségkérésnél fontos, hogy ha több mindenben kérünk segítséget, akkor a kevésbé megterhelővel hozakodjunk először. Nagyobb valószínűséggel segít az a későbbiekben, aki már támogatott bennünket korábban kisebb horderejű kérdésben.

Az a tapasztalatom, hogy az emberek szeretnek segíteni. Az erőforrásaikat, kapacitásukat figyelembe véve döntenek arról, hogy mennyi időt, energiát, pénzt fordítanak a segítségkérő emberre, szervezetre vagy célra.

Gyengeség segítséget kérni?

Sokan nem mernek segítséget kérni, mert azt hiszik, hogy ezzel kiszolgáltatottnak vagy gyengének mutatják magukat. Pedig a segítségkérés szerintem nem gyengeség. Sőt, önbizalomra, erőre utal, ha valaki mer segítséget kérni, mert felvállalja, hogy nem érthet mindenhez, nem tudhat mindent.

Ha valaki éli az életét és vannak olykor – azaz nem folyton! – élethelyzetek, amikor egyedül nem boldogul és segítséget kér, az teljesen rendben van. Én például a technikában, kütyük terén szoktam segítséget kérni, a kifejezetten késői követők táborát erősítem.

Jó érzés segíteni!

Ezt azt érzést adjuk meg egymásnak – adjunk és kérjünk segítséget.

Különösen fontosnak tartom, hogy a gyerekeknek is adjunk lehetőséget. Már a kisgyerekek is szeretnek segíteni és segíteni akarnak másoknak. Adjuk meg a lehetőséget nekik erre – az ő szintjükön, az életkoruknak megfelelően –, és dicsérjük meg őket! Ha valamiben nem tökéletesen segítettek, akkor is ismerjük el az igyekezetet és szeretettel és elfogadással mutassuk meg nekik, hogy hogyan tudnak legközelebb még ügyesebb lenni.

Azok a gyerekek, akiknek kiskorukban nem engedik meg, hogy segítsenek, tiniként vagy fiatal felnőttként majd nem akarnak közreműködni a család életében és a szülők nem értik, hogy miért. De pontosan ezért: mert idejekorán megfosztották őket a segítség lehetőségétől.

Gondoljunk bele: milyen érzés, ha megakadályozzák, hogy segítsünk? Ha azt érzékeljük, hogy visszautasítják a segítségnyújtásunkat? Ez nem kellemes. Engedjük meg másoknak, hogy segítsenek nekünk, ha ők ezt szeretnék. Osszuk meg velük, hogy milyen módon tehetik ezt meg!

Mentálhigiénés tanácsadótól is kérhetünk segítséget – természetes, ha leülünk olyasvalakivel beszélgetni, aki nem érintett az életünkben és külső nézőpontot képvisel. Belső erőre, bátorságra, nyitottságra, fejlődni és változni akarásra utal, ha ezt megtesszük.

 

 

Ha mi segítünk

A mi felelősségünk eldönteni, ki az a személy vagy melyik az a csoport, akinek segítünk – lehetőleg önzetlenül. Legyünk megfontoltak a támogatott személy kiválasztásában. A szponzoráló cégek is körültekintőek annak eldöntésében, melyik sportolót vagy híres embert támogatják. Legyünk mi is azok, mert rajtunk múlik a döntés.

Sokan tartanak attól, hogy kihasználják majd őket. Ebben nem hiszek. A mi feladatunk ebben is meghúzni a határt, döntsük el, hogy mi az, ami belefér és mi az, ami nem. Lehet, hogy hetente egyszer bevásárolunk az idős szomszédasszonynak, de naponta-kétnaponta nem. Talán egyszer-kétszer elmagyarázzuk egy évfolyamtársunknak a matekot, de hetente nem. Lehet, hogy havonta hazamegyünk a szülőkhöz és segítünk, de minden hétvégén már soknak érezzük. Ha a barátnőnk szakított és szomorú, hetente többször beszélünk vele, de naponta több órát nem.

Hogy kinek mennyit segítünk, az rajtunk múlik. Mint mindenben, itt is fontos a mérték, az arany középút. Ne essünk túlzásokba, mert ha csak akkor szól az életünk, hogy másoknak segítünk, akkor saját magunkat és az életünket hanyagoljuk el.

Éljük át a segítségadás örömét és merjünk segítséget kérni!

 

Ha az olvasóban olyan kérdéseket vetett fel a blogposzt, amelyeket szeretne egy tanácsadóval átbeszélni, akkor keressen meg, készséggel állok rendelkezésre: info@drszantoszilvia.hu.